hanem valami személytelen szám, amivel a globalista tőzsdeguruk
az én rovásomra játszadoznak. Hogy mit ne mondjak, rabolgatnak, önöket és engem - a személytelenség álcájában, abszolút jogszerűen. Ifj. Szlávics László kultikus pénzeivel egyszerre hivatkozik más, időben és térben távoli kultúrákra, és lényekre, akiket fölhasznált: madártollak, vérszomjas ragadozó-koponyák, zsinórok, ágak, kövek - a négy elem látszik egyesülni bennük, a levegő, a tűz, a víz, a föld. Ezek a pénzek ismét megnevezni akarják a Valóságot, a tényleges értéket, amelyek éltetnek bennünket. Nem véletlen a műveken
a körök, a három és négyszögek ismétlődései, mint a tökéletesség,
a teljesség, az istenség jelei.
Nézzük a szerelt érmeket. Megannyi műszaki remek egyfelől, másfelől játék és sors, a kettő ugyanaz, mert derű. Méltó társai Nicholas Schoeffer és Haraszty István alkotásainak. Ha érintkezésbe lépünk velük, akkor megindul bennük a szunnyadni látszó idő - történetük kerekedik. Bennünk.
A vert ezüstérmeken struccok futnak a nap alatt, kígyászkeselyű harcol a mérgeskígyóval, délceg pár flamencót táncol. Körülöttük tükör.