Láng Judit: John Lennon – Sopronban

„Idén, a Zene világnapjához kapcsolódóan – igaz egy nappal később – a róla mintázott életnagyságú mellszoborral gazdagodott Sopron városa. A helyi zeneiskola – a Horváth József Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – udvarán felállított alkotás ifjabb Szlávics László szobrász- és éremművész munkája, ajándéka. A szoboravatás kapcsán vele beszélgettünk.”

Az írások menüpont alatt pdf változata letölthető.

Megjelent a bicentenáriumi Erkel Ferenc emlékérme

John Lennon-mellszobor avatása

A soproni Zeneiskola udvarán, Szélmalom u. 17. 2010. október 2-án szombaton 10 órakor.A szobrot alkotta és a Zeneiskolának adományozta: ifjabb Szlávics László szobrászművész, a zenészlegenda 70. születésnapja alkalmából.
Emlékbeszédet mond: Oravec József pályaelhagyó zenész.Az alkotóművészt, a közreműködőket és a közönséget köszönti: dr. Simon István Sopron Megyei Jogú Város alpolgármestere.

Közreműködnek a zeneiskola tanárai: Varga Gábor, Liszt Ferenc Pedagógus Énekkar, Kiss Norbert, Baranyai Konrád, H₂O Acoustic Rock Band, versmondók és a közönség (Come together…)

Kiállítások 2009-ben

Békés Ünnepet és Boldog Új Esztendőt Kívánok!

Gyűjteménybe került alkotások 2009-ben

Önálló kiállítás nyílik – Balatonvilágos

Az ISO 9000 FÓRUM Nemzeti Konferenciát rendez Balatonvilágoson. A jubileumi eseményhez kapcsolódóan a résztvevők megtekinthetik ifjabb Szlávics László kisplasztikáiból rendezett önálló kiállítást.

Kamaratárlat nyílik a soproni Lábasházban

ifj. SZLÁVICS László szobrászművész, a XVI. Országos Érembiennále nagydíjasának kiállítása
Egy garabonciás a magyar éremművészetben

Ifjabb Szlávics Lászlóra kötelességszerűen hárul ez a kiállítás, mert a Soproni Érembiennálénak a rendezői évek óta jól bevált gyakorlat szerint elvárják, hogy a korábbi esztendőben fődíjjal jutalmazott művész alaposabban is bemutatkozzék. (Az elvárás, egyben kitüntető ajánlat is!)

Ifj. Szlávics ennek úgy kíván eleget tenni, hogy fordulatokban és új megoldásokban gazdag életműve jól áttekinthető kivonatát mutatja be, híven visszatükrözve azt, hogy újításokra folyamatosan kész, nyugtalan az észjárása. Szó nincs arról, hogy ő rapszodikusan belekapna ebbe meg abba. Ellenkezőleg, amire ráterelődik a figyelme, annak a problémának következetes fegyelemmel, gondos részletességgel a végére jár, és csak akkor térül el tőle, keres magának újabb feladatot, amikor úgy érzi, hogy kimerítette az előzőben rejlő lehetőségeket.

A művész azonban meghazudtolná önmagát, ha nem licitálna rá a felkérésre: az éremkiállítás mellett kisplasztikáit is közszemlére teszi a városban, a Körmendi Galériában. Nemcsak e (kiegészítő) kiállítás a meglepetés, de az is, hogy ő újabban kisplasztikákat is alkot. Korábban csupán érmészettel foglalkozott.

Ifj. Szlávics László hagyományosan kezdett érmeket alkotni, igaz, hogy eleve a negatívba vésés technikájával. (Borsos Miklós és Csontos László után ez közkedveltté vált.) Ezek gipszalapját, mert túl engedékenynek bizonyult, idővel acélra cserélte, felújítva egy olyan eljárást, amelyet ma már csak a pénzverők művelnek.

Vert és öntött érmeket egyaránt alkotott. Az előbbiek csúcsteljesítményét az Indián pénznek nevezett érem/érme együttese képezte, olyan technikai tökéllyel, mintha azokat maguk az említett pénzverők állították volna elő. A tökéletes technikai kivitel egyik legfőbb jellemzője ifj. Szlávics művészetének, mert benne egy technikai zseni rejlik. Igaz, haszontalanságokra pazarolja műszaki készségeit. Ő esztétikai célú, tehát gyakorlati szempontból céltalan, értelmetlen, (ámde) kifogástalan mechanikájú és elektromechanikájú, műszerfinomságú szerkezeteket, mint az Időmérő, vagy a Négy őselem stb., konstruál érem gyanánt. Rajta kívül csak az ezermester Édeske (Harasztÿ István) képes hasonlóra.

Persze kissé előre ugrottunk. Tudniillik Szlávics az álpénzek gondolatát vitte tovább, amikor tollakból, kagylókból, gyümölcs szárítmányokból és ki tudja felsorolni még hány féle- fajta más anyagból soha nem volt (kőkorszaki színtű) civilizációk értéktárgyait, Kultikus ős- pénzeit kreálta meg. Velük az éremművészet határait a végletekig, az anti- éremig kitolva (L. Kovásznai Viktória megállapítása). Ezek az esztétikai értékű, makramé összedolgozású tárgyak ugyanis csak gondolati úton hozhatók összefüggésbe (álpénz-pénzérme-érem) az éremművészettel és tökéletesen egyediek, megismételhetetlenek. Ez a sokszorosíthatatlanság teljesen ellent mond ennek az apró, ám annál szaporább műforma lényegének. Évezredes kritériumát veszi semmibe.

A magyar művészettörténet és műkritika csodájának tartom, bár elég pontosan körvonalazható, hogy milyen művészetpolitikai együttállásokból és esztétikai megfontolásokból következett be, hogy ezek a tárgyak mint érmek nyertek elfogadást, és hoztak alkotójuknak elismerést.

A kultikus pénzeken felhasznált elemek, változatos anyagok újabb ötletet adtak a művésznek, aki az utóbbi évtizedben lényegében talált (talált? jól válogatott) tárgyakból állítja össze alkotásait, köztük érmeit. Követi ebben édesapját, id. Szlávics Lászlót is, aki idős kori alkotói periódusában a legváltozatosabb, jobbára lomtalanításból összehordott, ipari és háztartási fémhulladékokból kreálta megdöbbentő hatású, szürreális ihletésű szobrait.

A fia, az érmész, különféle anyagokból, mint fa, csont, fém, textil, papír, homok stb. kompilálja érmeit. Egyik részükön még ragaszkodik a négyszögletes, vagy kerek, tehát a klasszikus érmet és plakettet – méretezésében is – idéző befogadó formákhoz, másikakon nyitott a kompozíció, szabálytalanul szeszélyes a körvonal, és bár fekszenek a tárgyak, inkább kisplasztikának, mint éremnek hatnak. Az új alkotásokon a művészi hozzáállás és koncepció megváltozását látjuk: elrugaszkodást az acélvésés keményen gyötrő munkájától, és a műszerészi precizitás ugyancsak nehéz megvalósításától, korrekt kivitelezésétől. Úgy ítéljük, hogy ezektől a terhes és körülményes eljárásoktól megszabadította magát a művész és „impresszív ötletességgel” kezdett el alkotni, leginkább a maga számára játékosan élvezetessé téve a munkát. Merészség persze kellett hozzá!

Ezzel a fordulattal ifj. Szlávics a tartalmon is változtatott. A pszeudo őskultúrákról alkotott kitalációitól, amelyeket az Indián pénzek és a Kultikus ős- pénzek testesítenek meg, továbbá a valós, mégis absztrakt időnek a periodikus mozgást zárt rendszerekben végző eszközökkel, mint az Időmérő és Jin- jang stb. való megragadásától áttért a megtapasztalható időnek, amelyet történelemnek nevezünk, témájára. Erről szól a Szövetség, Szentföld, Az én XX. századom, Régi zsidó temető (Bár ez alkalmi tisztelgés egy művészkolléga V.D. előtt) stb. de a Család is, mint a történelem szubjektív tükre.

Ifj. Szlávics László a magyar éremművészetben több új normát állított fel. Valószínűleg nem eltökélt szándékból, csak azzal, hogy járt az agya, újat, mást kívánt csinálni, mint amivel találkozott a szakmában.

Most is ilyen célra tör, biztosan érezve, szó szerint tapintva azt, hogy a végeken, a műforma határain bőven van még mit keresni, meg- és kitalálni.

Tóth Antal

A kiállításon látható alkotások:

Önálló kiállítás nyílik a soproni Körmendi Galériában

2009. június 20. 12-óra

A megjelenteket köszönti Csák Máté építész, műgyűjtő

Sopron város nevében Abdai Géza alpolgármester mond bevezetőt

A kiállítást megnyitja Pallag Márta művészettörténész

A kiállítás megtekinthető július 20-ig Körmendi Galéria, Artner Palota, Sopron, Templom u. 18.

Sopron TV beszámolója

Megnyitó

·   Szeretettel köszöntök mindenkit ifjabb Szlávics László szobrász és éremművész kiállításán, mely kiállítás érdekessége, hogy egy kortárs éremművész kalandozásait követhetjük nyomon az érmen túl a kisplasztika és a szobrászat területén. Az éremművészet végtelenül gazdag inspirációkat biztosító, ötletgazdag tér- és tömegformálási kísérletei felől közelítő művész az éremalkotás során megfogalmazódó, csak a legtisztább lényegre szorítkozó gondolatait próbálta meg kitágítani a kisplasztika és a különböző szobortárgyak irányába. Ebben a viszonylatban tekinthetjük magvas gondolatnak az éremben rejlő műteremtési szándékot és az abból hajtó lombos növénynek a kisplasztikát illetve a szobrot.
·   Ifjabb Szlávics László éremművészeti tevékenysége mind hazai, mind nemzetközi körökben jelentős elismeréseket váltott ki. 2006-ban az éremművészek hazai közössége neki ítélte – az első ízben kiadott – Ligeti Erika-díjat. 2007-ben a XXX. Éremművészeti Világkongresszus a két díjazott művész egyikévé választotta, illetve ugyanebben az évben elnyerte a harminc éves jubileumát ünneplő soproni Országos Érembiennále nagydíját – amely elismerés hagyományosan együtt jár a következő biennálé során biztosított egyéni kamarakiállítással – s ez, mit azt bizonyára sokan tudják már, a holnapi napon fog megnyílni az Orsolya téri Lábasházban.
·   Részben ez utóbbi, igen rangos szakmai elismerés adta a jelen kiállítás alapötletét is, miszerint alkalom adódjon egyidejűleg megtekinteni a Lábasházban a művész érmeit, illetve itt, az Artner Palota galériájában a kisplasztikáit és szobortárgyait – még teljesebb képet kapva e gazdag (és egyre terebélyesedő) életműről.
·   Ifjabb Szlávics László kisplasztikáiban több esetben használt „talált tárgyakat”, melyeket meglepő új funkciókkal ruházott fel. Legújabb – többségében 2008-as alkotásai – sajátos szókinccsel rendelkező építmények, házfal-részletek, melyek egy olyan egységes és logikus vizuális nyelvre találtak rá, melyben az elgondolt, a valós, a természeti és absztrahált motívumok világa érintkezik egymással.
·   A művésztől megszokott nagyfokú szakmai igényességgel, artisztikus kivitellel és invenciózus tartalommal megalkotott tárgyegyüttes egy régi satupad elemeinek a felhasználásával született meg. Kvázi faépítmény töredékei – melyeknek különleges felületi „patináját” a fa égetésével érte el a művész – felfogásukban, gondolati megközelítésükben és művészi kifejezésükben leginkább talán a nagy múltú arte povera művészeti mozgalmával mutatnak rokonságot. Külső felületalakításukat szó szerint értelmezve nem kevesebbre vállalkozott a művész, mit az egyik legnagyobb és legősibb természeti princípium, a tűz, mint anyag nélküli energia anyagban való megmaradásának rögzítésére. A pusztító és roncsoló energia megzabolázásával esztétikai energiává formálta saját műalkotási szándékát.
·   Különböző, fából készült tárgyak el- illetve megégetése majd ezután mint műtárgy felhasználása, a művészettörténet korábbi fejezetei közül a magam részéről két idevágó példa jut eszembe. Az egyik a bécsi Modern Művészeti Múzeum Ludwig Gyűjteményében lévő, 1954-re datálható alkotás, amely Josef Beuys egykori düsseldorfi műtermének – egy véletlen tűzeset folytán megégett faajtaját állítja a maga valójában a műélvezés középpontjába. Az erősen megperzselődött ajtóról tudni lehet, hogy Josef Beuys erősen ragaszkodott hozzá, és a tűz miatt használhatatlanná vált korábbi műterméből magával vitte és később felhasználta azt művészeti tevékenysége során.
·   A másik példát éppen az elmúlt hónapokban láttam a budapesti Műcsarnok előző kiállításán, ahol a főteremben, az ún. apszisban Thomas Hirschhorn svájci származású, Párizsban élő kortárs művész installációja volt kiállítva. A fekete nejlonfóliába bebugyolált, óriási terepasztal, égett kartonpapír házakkal volt teleszórva, jelképezve a glóbusz háborús válsággócait. E hatalmas méretű installáció „lemakettezett”, egy efemer anyagból, megperzselt kartonlapokból összeállított háborús architektúrát, amely körül minden elszenesedő látványt mutatott.
·   Bizonyos mértékű drámaisággal érzésem szerint Szlávics szobortárgyai is rendelkeznek, magukon viselve az emlékek, a történelem és a valós aktualitások folyamatának jegyeit, megtoldva egyfajta meggyötört poetikus lelkesültség pillanataival.
·   A négy nagyméretű óraszobor most első ízben kerültek kiállításra. Mindegyik darabja hagyományos súlymotoros, ingás és rugós óraszerkezetek felhasználásával készült. Fa tartószerkezeteik szálkásra hasadt megjelenése révén olyan benyomást keltenek, mintha egy nagyobb részből, egy bonyolultabb gépi szerkezetből hasadtak volna ki e kinetikus óraművek, melyek dacolva a megtépázott külsejükkel továbbra is precízen őrzik időmérő funkciójukat.
·   A művészt korábban is foglalkoztatta az idő mérésével kapcsolatos szerkezetek, melyeket az Iparművészeti Múzeum bő tíz évvel ezelőtti pályázatára készített. Ekkor születtek meg időmérő érmei, melyek a homokóra elvén működve valamely folyékony vagy szemcsés anyag mozgása által mértek az egységnyi elmúló időt.
·   Az idő, mint fogalom és a művészet kapcsolata metafizikai kérdésekre irányul. Heidegger szerint az idő azonos az „ittléttel”, mely akkor válik valóban önmagává, mikor előre fut önnön elmúlásához. Ebben az előrefutásban alakul autentikus idővé, s ily módon lesz valódi ideje. A művészet azonban pont ellentétes az idő természetével – lényegében az idő múlásával veszi fel a versenyt, és próbál egy időtlen dimenzióba belehelyezkedni, hiszen időtlenséggel teremtheti meg saját létének, egyedüli egyszeriségének, sőt múlhatatlanságának lehetőségét.
·   Köszönöm a figyelmüket, a kiállítást megnyitom.

Sopron, Artner Palota 2009. 06. 20.

Pallag Márta

Liszt Ferenc-mellszobor avatása

A soproni Horváth József alapfokú művészetoktatási intézménynek ajándékozta Liszt Ferencről készült mellszobrát ifjabb Szlávics László.

A vörösrézlemezből készült alkotás a zeneiskola koncerttermében került elhelyezésre.

Ötven – Önálló kiállítás nyílik a Keve Galériában

2009. április 23-án a kiállítást megnyitja

Csepregi Sándor DLA belsőépítész, szobrászművész.

A tárlat megtekinthető 2009. május 21.-ig, Keve Galéria, Ráckeve, Kossuth L. u. 49.

Megnyitó

Tisztelt Megjelentek! Kedves Vendéglátóink! Kedves Vendégek!

Februárban egy felejthetetlenül szép estét töltöttünk el feleségemmel együtt ifjabb Szlávics Lászlónál.
Régóta készültünk erre a találkozásra. Egy plakettemet hoztam el tőle. Kértem, hogy ez alkalomból mind a ketten megtekinthessük a munkáit. László angyali türelemmel hagyta, hogy kedvünkre bogarásszunk órákon keresztül a kincsei között, jóízű beszélgetések közepette.
Három hete szombat este örömmel ismertem rá a telefonban a hangjára. Néhány vidám mondat után elújságolta, hogy most már biztosan kiállít itt a gyönyörű Ráckevén (a fantasztikus ősi templom, a rangos kastély, a szintén „jegyzett” városháza és Patay László falfestményciklusa szomszédságában, futott át rajtam szinte azonnal), és mint megemlítette, helyénvalónak gondolná, ha ez alkalomból én osztanám meg néhány gondolatomat Önökkel. A kiállítás címe: „Ötven”, ami kerek évfordulót és gondos válogatást sejtet. Igen megtisztelőnek éreztem, de nem mertem ráállni azonnal.

A folytatás előtt engedjenek meg néhány mondatot a személyességről és a sorsszerűségről:
László nagypapája Győrszentivánra költözött 1930-ban. Édesapja akkoriban még szinte gyerekként járt vele a Vagongyárba tanoncként dolgozni. Később, a negyvenes évek végén Alexovics László szobrászművész esti szabadiskolájában tanult rajzolni és az útja innen az Iparművészeti Főiskolára vezetett. Jeles szürrealista szobrász és festőként a lemezdomborított plasztikák szinte egyedüli mestere volt Makrisz Agamemnon mellett. A Budavári Anjou-kori palota monumentális középtengelyes vörösréz kapuja a Corvina-könyvtár felé, az ő műve. ………Szeretem, már azóta, amióta először átballagtam rajta.
A győri szabadiskola a hetvenes évek elején is működött még, az akkor már idős Alexovics mester irányítása alatt. Még mindig sok volt a tanítványa. Egyikük katonaként járt el hozzá. Ő is az „Iparra” került be.
A nyolcvanas évtizedben évenként pályázott és egymást követően öt alkalommal dolgozhatott művésztelepi vendégként a Vagongyárban. A nagyszerű vasas szakemberek közül, akik a művei létrehozását segítették napközben, este többen is Győrszentivánra indultak haza. Őket többször is kikísérte a győri „kisállomásra”. Ez az utóbbi Alexovics tanítvány – talán ki is található – magam voltam.
Mindezek ellenére nagy volt bennem a félsz.
Bevallom megijedtem. Egyre ritkábban járok kiállítás-megnyitókra. Nyilvános beszédben ilyen alkalommal sohasem kellett méltatnom a látottakat.
Csendességre vágyó tárlatlátogató vagyok. A megnyitók örömteli baráti zsibongását vágyom is, kerülöm is.
Kényszerűen tépelődtem azon, hogy mire is való hát az elöljáró beszéd?
A feladat már csak azért is nehéz, mert a címben jelzetten bejárt időút tanulságait, egy ennek megfeleltetett és ezért meghatározott számú tételből álló műegyüttes képviseli.
Ennek a mondhatni acéltengelyre fűzött, ugyanakkor állandóan változó színes életműnek a fontosabb szakaszait jelző válogatásához illene méltó szavakat találnom!…Ámde…Tehetek-e én hozzá bármit is a szerintem mindenki által jól látható nyilvánvalóhoz?

Úgy gondoltam, hogy erre csak akkor lehet reményem, ha először a művészet és a tudomány, vagyis az emberi „világ-megfejtő képesség”-nek és a bennünket körülvevő ÖSSZESSÉG-nek vagy talán pontosabban TELJESSÉGNEK a viszonyáról próbálok meg szót ejteni.
Élve a kitüntető lehetőséggel, az általam fontosnak és igaznak, avagy mondhatni legkedvesebbnek tartott gondolkodó vélekedésére szeretném az Önök figyelmét ráirányítani. Ő a német filozófia „forrongó korszakának” az egyik legnagyobbja: Arthur Schopenhauer (1788-1860).

(Az idézetek részben csak tartalmiak lesznek, ezeket a filozófusról szóló életrajzi tanulmányból merítettem.
Rüdiger Safranski: Schopenhauer és a filozófia tomboló évei /életrajz/, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1996.)

Köztudomású, hogy a művészet és a tudomány a világ megismerésének a két útja.
(Őszülő szakállamra, ….ne vessenek meg érte……..én ezt az egyszerű igazságot is csak az utóbbi éveimben kezdem igazából megérteni.)

Vallom, hogy a legfantasztikusabb, amivel az emberiség megajándékozni képes önmagát, az a világ-megfejtés művészete vagyis a tudomány; amiért pedig a rendkívül ellentmondásos ember létünk a leginkább vállalható, az a világ-megélés legbensőbb természetű tudománya, a művészetnek nevezett csoda.
A világ szemlélésének e két módja az évszázadok alatt egyre távolabbra került egymástól.
1818-ban Arthur Schopenhauer megírta fő művét „A világ mint akarat és képzet” címmel, amelynek szellemisége ezt a szakadékot áthidalni látszik.

>Hegelnél és az őt megelőző és követő filozófiai hagyománynál a fogalmiságé a legmagasabb rang. Schopenhauernél a szemléleté. Ott, ha mégannyira körülhízelgik is – a művészet végül is csak a valóság nem autentikus kifejezése. Schopenhauernél fordítva van: a fogalmak nem autentikusan fejezik ki a valóságot; a művészet (viszont) közelebb visz hozzá.<
>Schopenhauer a legmagasabb filozófiai rangot biztosítja az esztétikai elemnek, és ebben minden korábbi filozófiától eltér. Az olyan filozófia, amely nem magyarázza meg a világot, hanem arról nyújt felvilágosítást, hogy valójában mi a világ és mit jelent, az ilyen filozófia Schopenhauer szerint az esztétikai világtapasztalatból származik. Kéziratos könyveiben Schopenhauer ezt még világosabban kifejezte, mint a főművében. „A filozófia – olvashatjuk egy 1814-es feljegyzésben – eddig hiába próbálkozott, mert a tudomány útján keresték, ahelyett hogy a művészetén keresték volna„< (Safranski)

Schopenhauer életművében tehát úgy tűnik egyedülállóan egyesül a kétféle szemlélet és a bennünket körülölelő valóság viszonya. Ő segíthet félresöpörni a mára már szinte misztikusnak is mondható kölcsönös előítéleteket.

Ami bátorítást adott nekem és adhat bármelyikünknek, az különösen a következő:
Schopenhauer szerint – a filozófia nem egyéb, mint fogalmakba átvinni azt, amit különben is tud mindenki, és mint mondja ez a filozófus dolga. `Intuitívan ugyanis, tehát in concreto, tulajdonképpen minden ember a tudatában van minden filozófiai igazságnak:……… (nocsak, valóban?)

Szerintem tehát ebben az összefüggésben bátran helyettesíthetjük a filozófust a művésszel és a fogalmakat a művekkel.

Egyes, az éppen érvényesnek elfogadott tudományos világképet megrendíteni képes tudósok vélekedései is önmagukért beszélnek:
Werner Heisenberg:
„A tudomány emberek műve – túlságosan gyakran merül feledésbe ez a nyilvánvaló igazság.”
Albert Einstein pedig a következőt mondja:
„A képzelőerő mindennek az alapja. Ez az, ami bepillantást enged a jövőbe. A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. ……és mivel fejezi be?……A képzelet felöleli az egész világot.” (Állítólag három évébe telt az elméletének a matematikai bizonyítása.)

Fennköltebb lehetne, ha ennek kapcsán ezután a művészi intuícióról beszélnék, de mit is mond a szótár? –
„intuíció – lat. 1. ösztönös megérzés, felismerés, a dolgok mélyére látás
2.fil. képesség az igazság előzetes logikai okfejtés nélküli, közvetlen
élményszerű felismerésére, ….stb.”

Számomra az eddigieket, ismét Schopenhauer egyesíti a legköltőiebben, „A világ mint akarat és képzet” című főművében írja:
“Míg a tudomány……. nem érhet el sem végcélt, sem teljes kielégülést, amiképpen a futó sem érkezhet ama ponthoz ahol a felhők a láthatárt érintik;
a művészet eközben mindenütt a célnál van.
Mert kiragadja kontemplációjának objektumát a világ menetének folyamából, s az objektum elszigetelten állhat így előtte: és ez az egyes egyedi, ami amaz áramlásban oly tünékeny kis rész volt, a művészet számára az egésznek lesz a képviselője,a térbeli és időbeli végtelen soknak egyenértéke.”

Majd azt mondja: “…….A tapasztalat útja s a tudomány, a szemlélésnek ez a módja végtelen, horizontálisan futó vonalhoz hasonlítható, a másik pedig (mármint a művészet) az ezt tetszés szerinti ponton metsző függőlegeshez.”

A legszebb kép most jön: “Az előbbi hatalmas viharhoz hasonlít, mely kezdet és vég nélkül száguld, mindent megdönt, mozgat, magával ragad; a második a nyugodt napsugárhoz, mely ennek a viharnak az útját keresztezi, s ez nem hat rá semmivel.
Az előbbi a vízesés számtalan, roppant mozgásban részes cseppje, amelyek állandóan változnak, nem pihenvén egy pillanatig sem: a második az e tomboló kavargáson csendben pihenő szivárványt idézi.”
Az alkotó emberről pedig ezt írja:
„A művészet és a filozófia által születik meg az a képesség, hogy valaki (a maga érdekét akarását és a céljait figyelmen kívül hagyva) a szemlélésben elveszhessen, így tisztán megismerő szubjektum maradjon, nem homályosuló világszem.”

Nos, megérkeztünk. Szerintem Lászlóra ez pontosan ráillik; ő közöttünk az egyik nem homályosuló világszem.
Szándékosan nem kezdtem azzal, hogy itt állunk Szlávics László szobrász-, és éremművész művei között,….. mert szerintem elsőrendűen gondolkodó.
Az alkotás eredménye mint például az érem, vagy a szobor és a többi, egy adott műfaj anyagba, talán éppen szavakba, kottafejekbe, tervrajzokba vagy koreográfiai lejegyzésekbe zárt, sugárzó gondolati csomagja, egy csipetnyi vagy maréknyi – saját szótársításomban – „világolvasat”, és aki létrehozza, az egy sajátosan gondolkodó, az én szememben a bölcseletet kedvelő, ám a gondolatait nem pusztán fogalmakkal kifejező filozófus-alkotó ember.
(Közben jegyzem meg csendesen: azért nem képes a pusztán követésre hajlamos, ám sokszor igen jó üzleti érzékkel megáldott utánzó igazit létrehozni, mert nem úgy gondolkodik!)
Elfogult vagyok, nem is tagadom……
László alapossága, mívességre törekvése, valamint jártassága és szívóssága annak kikényszerítésében – elsősorban önmaga felé – szinte zavarba ejtő.
A számozott könyvei közül is kitehetett volna egyet-kettőt. Nem úgy könyvek, mint a másokéi…
Egy-egy műalkotás valamennyi. Itt most a tollas Ős-pénzekről szólóra gondolok például, L. Kovásznai Viktória nagyszerű tanulmányával. (L. Kovásznai Viktória: ifj. Szlávics László kultikus ős-pénz sorozata, 1996-1997)

A lényeglátás és az igazság élményszerű felismerése, majd az ehhez kapcsolódó parancsoló közlési vágy nem elegendők ahhoz, hogy mű szülessen. A görögül szépen hangzó -„tekné” vagy „tekní”, vagyis a csinálóképesség, mesterség, jártasság, ügyesség, furfang kell, hogy felkarolja a gondolatot.
Fegyelmezett és gondosan megtervezett cselekvések sorába kell illesztenie. A gondolatnak viszont mindezen közben töretlen erővel úgy kell lankadatlanul működnie, hogy az igazságtartalma a múló idő távlatában se csorbuljon. Mindegy, hogy most előre vagy visszafelé tekintünk és milyen messzire. Mindannyiunknak megdobbanhat most titokban a szíve egy-egy olyan műért, amelyhez úgy vonzódunk, hogy a bele sűrített-rejtett szépség- vagy igazság-vonzerő ránk gyakorolt misztikus hatásáról el kellene gondolkodnunk.
A létrehozásnak erre a fáradságos, folyamatosan döntésekre kényszerítő keservességére nem szoktunk gondolni, amikor elmegyünk például egy olyan apró műtárgy mellett, mint például a
Szent László emlékérem. ……. (Aranyozott változata felmutatva.)
Két centiméternyi kis világmindenség. Lépték és érték összefüggésének, az én szememben az egyik legtisztább példája.
Ne én mondjam…………:
Pápai Páriz Ferenc írja Életnek könyve című versében (vélhetően 1702 március végén) Tótfalusi Kis Miklósról, a nyugodtan mondhatjuk világhódító nyomdászról:
„Mindenféle nyelven és minden formában
Betűt metszhet vala nagyobban s apróbban;
Úgy jár vala tudós keze az acélban,
Mint másnak a könnyen engedő viaszban.”
Ugyanezt láthatjuk László vésett-vert érmein is. (Madarak)
Elgondolkoztam rajta már régebben is, van valami ördöngősség abban, hogy – főleg az olasz – reneszánsz nagy alkotóinak életrajza – lettlégyen a nevezett építész vagy világraszóló festő – majd mindig így kezdődik: „…….már gyerekkorában ötvösséget tanult az édesapjánál, vagy „X” mester, (például Verocchio) műhelyében.”
Az úgynevezett szerelt érmek a kedvenceim. Nem tagadom. Nemcsak azok. Vállalom, hogy csodálatom tárgyai. Időhöz és Térhez vagy nagy létkérdésekhez kötődnek. Megtestesítői a közlési hevület, az igen magasrendű, helyenként varázslat-számba menő mesterségbeli tudás, a furfang, a találékonyság és a költészet kényes egyensúlyának. (Négy őselem, In memoriam Mondrian)
Hamar elmerülnék a részletes méltatásukban, amit a forma és az idő kötöttsége miatt szerencsére nem tehetek meg.
Szólnom kell azonban a számomra egyik legkedvesebbről, a Navigare necesse est címűről.
A megformálása egyszerre szabálytalannak tűnő, ugyanakkor szinte műszakilag meghatározott. Meglepő, bár rafináltan egyszerű a ragyogó színesfém használata az egyéb anyagok mellett, amint az aprócska bár arányos feszített húrjai is. A nyilván nem véletlen utalás a hajózási műszerekre, szintén az idő és a tér egyben-látásának azt az időszakát idézi, amikor az emberiség ennek segítségével birtokba vette a teljes földet.
Szeretettel ajánlom a figyelmükbe L. Kovásznai Viktória: Az idő és a tér ifj. Szlávics László műveiben 1995-2005 című csodálatos tanulmányát.

Mindent megtudhatnak belőle. Csaknem mindent. Nem lennének azonban igaziak a művek, ha nem tartogatnának kinek-kinek egy-egy apró, mindig személyre szóló titkot! A mintázott-öntött érmeken olyan grafikai finomságú jelek tűnnek fel, amelyek mintegy a monotípiák térbe türemkedő festékfonalait idézik fel. Mellettük a késő őszi vizek jéghártyáira emlékeztető lemezek finom nyugalma és határozott lapokkal-élekkel határolt formák gazdag összemetsződései értelmezik az alapsík felett mintegy vékony párnaként lebegő térréteget. (Hommage a Vincent van Gogh)

Kálvin és Dante. Látszólag „sima ügy”. Emlékérmek.
Csaknem szintén titokszámba vehető az, az éremalkotásban eleddig szokatlan térkezelés, amely az általában egymástól függetlenként kezelt elő-, és hátlapot egyazon térszelet sűrítményeként állítja elénk. Áttört érmek persze készültek idáig is, azonban más térszemlélet alapján állva.
Laborcz Flóra ezüstfonataira gondolok például, sok egyéb mellett.
László viszont mintha fényképező- helyett egy térleképező masinával rendelkezne és annak a „telegravírozójával” hozná létre azt a sűrítményt, aminek a hiányzó – egyébként az egészhez képest nagyon átgondoltan arányított hányada – mondhatni ablaka, bepillantást enged önmagába.

Mielőtt tovább indulnánk tekintsünk rá a zenei címet viselő sorozatokra.

A Kvartett-ben, vagy az Egy kis éji zené-ben a rézsútosan elmetszett hegedű húrjai nem odaragasztottak, hanem valóságosan megfeszítettek. Ezt egy technikai részletnek gondolhatnánk csupán, de László úgy tűnik bármit, bárhogyan állít a műveiben, arról bizton tudhatjuk, hogy kilúgozott lényeg, hiteles és igaz, nem valamiféle kóklerség.
(Minden kor megtermi, mint tudjuk, a maga ünnepelt divat-embereit; jobbára azonban, aki csendesen sokat és a lényegre összpontosítva dolgozik, az nem ér rá maga körül ricsajt csinálni.)

A két említett sorozat másért is fontos állomás szerintem.
Általuk hangsúlyosan érzékelhetővé válik az a sajátosság, ami ezután felerősödni látszik a körplasztikába forduló fából épített művekben, ez pedig a teljességre való utalás a gondosan kiválasztott részlet és a befogadó-szellem feltételezett alkotó-kiegészítő részvételének az összekapcsolásával.

Ez többé-kevésbé eddig is jelen volt egyes művekben, mint például az Emlék című Freddie Mercury előtti tisztelgésben, amely oly kevés eszközzel él, hogy szinte kevesebb már nem is lehetne, és mégis szinte egy tenger alól előkerült időtlenül klasszikus szobor töredékét látjuk benne.
Időzzünk most el a jellemzően 2008-ban vagy azóta született, főképpen faanyagú munkáknál!
A csendes humor általában jelen van a legszigorúbb megfogalmazású művekben is.
Fricskaként időnként főszereplő a nem csekély szarkasztikus humorral létrehozott interaktív -visszabeszélő, csörgő, mozgalmi-kórust közvetítő vagy éppen idegesen villogó telefonjaiban, vasalóiban valamint a megmozdításuk után csendesen sikoltozó érmeiben is.
Ez valójában levetkőzhetetlen, ugyanakkor irigylésre méltó személyiségi vonás.
(Forró drót, Man Ray emlékére, Túlérzékenység.)

A faplasztika sorozatokban most egy szinte melankolikus szemlélődés jelenik meg, egy szabadabbra engedett alkotói módszerrel ötvözve.
A megszokott gondolati következetesség, amely egyébként szerintem minden igaz magatartás immanens, vagyis tőle el nem ragadható sajátja, magától értetődően köti ezt a tárgycsoportot az összes többihez.
Lássuk az előzményeit! Parádésan szép út vezet hozzájuk.
Korábban, a befoglaló forma ellenpontjaként voltak megfogalmazottak azok a többnyire igen szabályosra metszett, belső üregek-terek, amelyek végül önálló keretekké váltak. Ezzel együtt a belső beszorítottságból, külső meghatározottsággá váltak, és mindannyiszor a zárt kijelölést testesítették meg. Nehéz kompozíciós törvény. A belső fegyelem mozzanata mindenképpen a sajátja. Ugyanakkor ez a vállalás biztonságot is ad.
Amikor megnégyszereződtek, mint a sorozatokban, akár mesélő tartalommal, még nagyobb lett az erejük. (Az én XX. századom, Kékszakállú herceg vára, Mesterek tiszteletére)
Ilyen, az itt is megjelenő Kvartett című is, ami egyébként számomra az egyik leglíraibb mű. Hozzám, mint jelen állapotomban sajnos csak volt hegedűshöz, különösen közel áll.
(Megjegyzem, hogy egy, akár roncs hangszer feldarabolásán is háborognék egyébként; ez esetben azonban a részek az egészet és az ily módon általa felködlő zenei világot képviselvén, éppenséggel felmagasztalják azt.)
A változás ott érhető tetten, amikor a belső formák át-át ütik a keretek szabta határokat. (Hol sírjaink domborulnak)
A legújabb műveknél az említett keretek már széttöredeznek, vagy éppenséggel el is maradnak.
A Váli Dezső tiszteletére készült sorozatok és A Felkelő nap háza ugyan még egy nézőpontú, de már lezáratlan körvonalú nyitottsága kiszabadítja a belső erőket, amelyek jólesően nyújtózkodnak a térbe, immár egy léptékváltást is kikényszerítve, de még mindig arányosan őrizve az intimitást.
A formák és a hozzájuk-rendelődő-szerveződő tér-erők időnként komótosan összekucorodnak, hol pedig tüntető nyugalommal viselik jelszerű összefogottságukat. Én talán fontosabbnak gondolom a hiányaikat, mint a tapintható részeiket. Láthatóan jelentős mértékben építkeznek a különböző irányok felé nyitott térszeleteikből is, sőt gondosan kiválasztott kitüntetett pontjaikon olyan réseket és anyag-folytonosság hiányokat vagy határozott körvonalú megnyitásokat hordoznak, amiken átáramlik a tér. Az eddigi acélkeretek és az itt ismét megjelenő, szakadozott inacskák képét felidéző, csaknem tréfaszerű tűzőkapcsok helyett a tudatunk teremtette térkiegészítések pántolják össze az egyes elemeket.

(Menedékház, Hol vagy királylány?)

A formaszerveződéseket a leheletnyi elfordulások révén egy mértéktartóan kezelt feszültség hatja át. A felfelé törekvő vagy méltósággal álló, és a zártabbá építetett tömbszerű alakzatok eredeti élénk rőtbarna színe alig tűnik elő a fehéres pernyét idéző és a bársonyos feketeségű felületek alól. A festői elem itt is jelen van. Amíg azonban például – egyéb vonatkozások mellett – az Ős-pénz művek egyik megkerülhetetlen sajátságaként működött, ez esetben éppen az objektív valóságtól eltávolító szerep jut neki.
Magamban csak „tér-sztéléknek” hívom ezeket a műveket, vállalva, hogy ez némi képzavart idéz elő a szófejtés felől nézve. A finom rafinériával keresett egyszerűség a gazdag képzettársítások révén teljesíti be a művészi átváltozás mindenkori, ám igazából mindannyiszor megragadhatatlan varázslatos mozzanatát. (Páros, Hét Torony)

Schopenhauer-rel szólva végezetül ismét:
„Minden szépnek élvezete, a vigasz, mit a művészet nyújt nekünk, a művész lelkesedése, melynek révén az élet fáradalmait feledheti.
Mindez azon alapul, hogy az élet önmagábanija, az akarat, maga a létezés, mind állandó szenvedés, részben nyomorúságos, részben rémes; ugyanez azonban mint puszta képzet, tiszta szemléletben vagy a művészet elismétlésében, kíntól mentesülve,

Jelentős színjáték látványát nyújtja nékünk.”

Adjuk át magunkat az ifjabb Szlávics László teremtette színjáték élvezetének!

Csepregi Sándor

Békés Ünepet és Boldog Új Esztendőt Kívánok!

Kiállítások 2008-ban

Gyűjteménybe került alkotások 2008-ban

Kecskeméti Képtár tulajdonába került alkotás:
– Példabeszéd a mustármagról – Mt 13, 31-32., 2008, fa, mustármag, vegyes technika, 10 x 10 x 10 cm

Az országos Érembiennálén 2007-ben bemutatott és nagydíjat nyert alkotások közül a Soproni Múzeum tulajdonába került:
– Úton I-IV., 2005, fa, vas, textil, vegyes technika, 120 x 120 mm / db

 

I. Ars Pannonica Képzőművészeti Biennále – Különdíj

A Szombathelyi Képtárban megrendezésre kerülő I. Ars Pannonica Képzőművészeti Biennále, különdíját ifjabb Szlávics László vette át az ünnepélyes megnyitón.

A díjnyertes alkotás:

Elkészült a jubileumi Kálvin János emlékérem – Magyarországi Református Egyház

Kálvin János születésének ötszázadik évfordulója tiszteletére a Magyarországi Református Egyház emlékérem kibocsátását határozta el. Az alkotás kiválasztására Országos nyilvános pályázatot hirdetett, ahol az első helyezést ifjabb Szlávics László pályamunkája érdemelte ki.

A nyertes alkotás:

Trónra lépésének 550. évfordulójára jelent meg a Hunyadi Mátyás emlékérme

A Magyar Nemzeti Bank emlékérme kibocsátási program keretében készülő érme adatai:

HUNYADI MÁTYÁS TRÓNRA LÉPÉSÉNEK 550. ÉVFORDULÓJA

Névérték: 50000 Forint Au
Tervező: ifj. Szlávics László
Anyag: Ag. 986 ezrelék
Súly: 10 g
Átmérő: 25 mm
Széle: sima
Verhető: 5.000 db Proof

Békés Ünnepet és Boldog Új Esztendőt Kívánok!

Kiállítások 2007-ben

Honorable Mention – FIDEM XXX Art Medal World Congress, Colorado Springs, USA

Megnyílt a FIDEM XXX Éremművészeti Világkongresszus kiállítása, Colorado Srings, USA.

A tárlaton 30 országból, 800 alkotó, 2400 munkáját mutatták be.
A zsűri két művész teljesítményét díjazta. Ifjabb Szlávics László alkotását Honorable Mention elismeréssel tüntette ki.

A díjazott alkotások:

XVI. Országos Érembiennále – Ferenczy Béni-díj

Megnyílt az Országos Érembiennále Sopronban, a Lábasház kiállítótermében. Az ünnepélyes megnyitón, Firtl Mátyás Sopron város országgyűlési képviselője adta át a kiállítás nagydíját, ifjabb Szlávics László szobrász- és éremművésznek.

A díjnyertes alkotások:

Békés Ünnepet és Boldog Új Esztendőt Kívánok!

Kiállítások 2006-ban

Gyűjteménybe került alkotások 2006-ban

Kecskeméti Képtár tulajdonába került alkotás:
– Kultikus ős-pénz, 2003, csont, toll, kagyló, textil stb., vegyes technika, 340 x 120 mm

Magyar Nemzeti Galéria Éremtárába került alkotások:
– Genezis I., 1995, vas, nikkelezett sárgaréz, vegyes technika, 80 x 75 mm
– Moholy – Nagy László emlékére, 1998, krómacél, plexi stb., szerelt, 59 mm

Széchenyi István-mellszobor avatása

A budapesti Hajózási Szakközépiskolának ajándékozta gróf Széchenyi Istvánról készült mellszobrát ifjabb Szlávics László.

A vörösrézlemezből készült alkotás az intézmény előcsarnokában került elhelyezésre.

Ligeti Erika-díj

Az elismerést a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Érem Szakosztálya alapította.
Célja Ligeti Erika emlékének megőrzése, és a kiemelkedő éremművészeti tevékenység elismerése.

A Szakosztálytagok titkos szavazással ifjabb Szlávics Lászlónak ítélték az első alkalommal átadott díjat.

A díj szimbóluma Ligeti Erika kisplasztikájának bronz másolata.

II. ARTicum Nemzetközi Képzőművészeti Biennále – Szobrászati Díj

A Szolnokon megrendezésre kerülő II. ARTicum Nemzetközi Képzőművészeti Biennále ünnepélyes megnyitóján ifjabb Szlávics László vette át a kiállítás Szobrászati Díját.

A díjnyertes alkotás:

Könyvbemutató és önálló kiállítás, Árkád Galéria, Budapest

Megjelent L. Kovásznai Viktória: Az idő és tér ifj. Szlávics László újabb munkáiban 1995 – 2005 című könyv.
Kiadó: Art ’95, ISBN 963-06-0007-2

Ebből az alkalomból kiállításon láthatóak a kiadványban szereplő alkotások.

A vendégeket köszönti: Urbán Ágnes a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége főtitkára.

A könyvet ismerteti és a kiállítást megnyitja Tóth Antal művészettörténész.

Árkád Galéria, Budapest, Rákóczi út 30.

Online változat itt elérhető

Az írások menüpont alatt pdf változata letölthető.

 

Ezüstgerely pályázat – III. Díj

A budapesti Országos Sportmúzeumban megrendezett Ezüstgerely pályázat kiállításán, az ünnepélyes megnyitón ifjabb Szlávics László vette át a Képzőművészeti kategória III. Díját.

„Csak tiszta forrásból” képzőművészeti kiállítás – Különdíj

Budapesten az Erdős Renée Házban, Bartók Béla tiszteletére „Csak tiszta forrásból” címmel képzőművészeti kiállítást rendeztek. Az ünnepélyes megnyitón ifjabb Szlávics László vette át a kiállítás Különdíját.

L. Kovásznai Viktória előadása ifj. Szlávics László új alkotásairól – Magyar Numizmatikai Társulat

L. Kovásznai Viktória ifj. Szlávics László újabb érmei 1995-2005 címmel vetített képes előadást tart a Magyar Numizmatikai Társulat kongresszusán.

Tornyai János-mellszobor avatása

A hódmezővásárhelyi Tornyai János Általános Iskolának adományozta a névadóról készült alkotását ifjabb Szlávics László.

A vörösrézlemezből készült mellszobrot a művészeti tagozatos általános iskola előcsarnokában helyezték el.

Karinthy Frigyes-portrészobrot kapott a Karinthy Színház

Újbuda első állandó színházának ajándékozta Karinthy Frigyesről készített életnagyságú portrészobrát ifjabb Szlávics László.

Az öntött bronz alkotás az intézmény oldalsó termében került elhelyezésre.

Békés Ünnepet és Boldog Új Esztendőt Kívánok!

Kiállítások 2005-ben

Csoportos

– XV. Országos Érembiennálé, Sopron (Egy kis éji zene I.-IV., fa acél, vegyes technika) Magyar Éremművészetért Alapítvány díja

– Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs (Man Ray tiszteletére, interaktív kisplasztika, vegyes technika Egy óra Dalíval, interaktív kisplasztika, fa, vas stb., vegyes technika)

– Határesetek az éremművészetben III. Budapest – Pécs ( érem I-III., szerelt, Kultikus ős-pénz I-III., éremsorozat, kerámia, toll, textil stb., vegyes technika.)

– II. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé, Kecskemét (Genezis I-III., vas, rozsdamentes acél, vegyes technika)

– Kossuth Emlékház, Olaszliszka (Kossuth emlékérem, színezüst, vert, Sámánpénz, vas, kender, csont, toll, vegyes technika)

– Salgótarjáni Tavaszi Tárlat (Kvartett I.-IV., fa, acél, vegyes technika)

– IV International Biennial of Contemporary Medal – Seixal, Portugália (For V.D’s birthday: Studio I.-III., fa, vas stb., vegyes technika)

– 9. Országos Faplasztikai Biennále, Nagyatád (Egy kis éji zene I.-IV., fa, acél, vegyes technika)

– Művészpénz – Artistmoney kiállítás, Párizs Magyar Intézet (Elektromos pénz, interaktív kisplasztika, fa, vas, elektronika stb., vegyes technika)

– H. C. Andersen International Art Medal Competition, Hadassa Neurim, Tel Aviv, Israel (Andersen emlékérem, előlap – hátlap, bronz, öntött)

– Second Annual International Fine Art In Miniature Winter Holiday Show, New York Miniature Art Society of New Jersey (MASNJ) kiállítása (Secretary bird; Eagle and hare; Hummingbird, érmek, vörösréz, vert)

– Keresztény ikonográfia a kortárs magyar művészetben, Válogatás a Kecskeméti Képtár-Cifrapalota gyűjteményéből, Gaál Imre Galéria, Budapest (Genezis I.-III., éremsorozat, vas, rozsdamentes acél, vegyes technika).

 

Gyűjteménybe került alkotások 2005-ben

Kecskeméti Képtár tulajdonába került alkotások:
– Genezis I., 1997, vas, krómacél, vegyes technika, 105 x 70 mm
– Genezis II., 1997, vas, krómacél, vegyes technika, 105 x 70 mm
– Genezis III., 1997, vas, krómacél, vegyes technika, 105 x 100 mm

Az izraeli Basis Scool of Sculpture gyűjteményébe került alkotás:
– H. C. Andersen 200, előlap – hátlap, 2005, bronz, öntött, 110 mm

XV. Országos Érembiennále – Magyar Éremművészetért Alapítvány díja

Megnyílt az Országos Érembiennále Sopronban, a Lábasház kiállítótermében. A megnyitón ifjabb Szlávics László szobrász- és éremművész vette át a Magyar Éremművészetért Alapítvány díját.

A díjnyertes alkotások: Egy kis éji zene, 2004., hegedű, fa, vegyes technika, 114 x 114 – 114 x 114 mm

Békés Ünnepet és Boldog Új Esztendőt Kívánok – Szlávics László, ifj.

Kiállítások 2004-ben

Csoportos

– Art Medal World Congress FIDEM XXIX., Seixal

– XVIII. Debreceni Országos Nyári Tárlat („Hol sírjaink domborulnak…” I.-IV., éremsorozat, textil, fa, homok, bronz, csont stb., vegyes technika)

– Határok és átjárások az éremművészetben-Párizsban bemutatott anyag Budapesten Árkád Galéria (Sámánpénz I.-III., éremsorozat, vas, kender, csont toll, vegyes technika)

– Határok és Határesetek az éremművészetben, Kremnica-Körmöcbánya (Szlovákia) Éremmúzeum (Sámánpénz I.-III., éremsorozat, vas, kender, csont toll, vegyes technika)

– Országos Érembiennále Díjazottak Kiállítása, Sopron (58-db érem)

– I. ARTicum Nemzetközi Képzőművészeti Biennále, Szolnok (Ős mozi, kisplasztika, bronz, öntött)

– In Memoriam Salvador Dalí, Tatabánya (Egy óra Dalíval, kisplasztika, fa, vas stb., vegyes technika)

– Határesetek…, Collegium Hungaricum, Szófia, Bulgária (Sámánpénz I.-III., éremsorozat, vas, kender, csont toll, vegyes technika)

– Művészpénz – Artistmoney kiállítás, Nádor Galéria Budapest (Elektromos pénz, interaktív kisplasztika, fa, vas, elektronika stb., vegyes technika, Kultikus Ős-pénz I.-II., éremsorozat, kerámia, csont, toll, textil stb., vegyes technika)

Önálló

Interaktív szobrok bemutatója (telefonok) a Rögtönzések Színháza előadása keretében, Nyitott Műhely, Budapest

 

Gyűjteménybe került alkotások 2004-ben

A Soproni Múzeum tulajdonába került alkotások:
Váli Dezső születésnapjára – Régi zsidó temető I-IV., 2002, fa, vas, vegyes technika, 100 x 100 mm / db

A Kiskőrösi Petőfi Képtár és Emlékmúzeum tulajdonába került alkotások:
„Hol sírjaink domborulnak…” I.-IV., 2003, fa, csont stb., vegyes technika, 110 x 110 mm / db

Két magángyűjtemény tulajdonába került alkotás:
– Kultikus ős-pénz, 1997, kerámia, toll, vaddisznóagyar stb., vegyes technika, 420 x 170 mm
– Kultikus ős-pénz, 1997, kerámia, toll, fa, vegyes technika, 520 x 180 mm

Megjelent – Pécsi ókeresztény sírkamrák emlékérme

A Magyar Nemzeti Bank emlékérme kibocsátási program keretében készülő érme adatai:

PÉCSI ÓKERESZTÉNY SÍRKAMRÁK
„A világörökség részei Magyarországon” sorozat keretében jelent meg.

Névérték: 5000 Forint
Tervező: ifj. Szlávics László
Anyag: Ag. 925 ezrelék
Súly: 31,46 g
Átmérő: 38,61 mm
Széle: recézett
Verhető:
5.000 db Proof minőségben
5.000 db BU minőségben

Interaktív szobrok bemutatója a Rögtönzések Színháza előadása keretében

2004. november 29. 19-óra

Az improvizációs színházban az előadás a nézők történeteiből, hangulataiból, álmaiból és fantáziáiból alakul estéről estére. Az előadás különlegessége, hogy ezen az estén ifjabb Szlávics Lászó interaktív ready-made alkotásai is részt vesznek a játékban.

Az előadást vezeti:
Kiss Gyögy Ádám

Nyitott Műhely
1123 Budapest, Ráth György utca 4.

Megújult a Szlávics László Honlap

Idősebb, és ifjabb Szlávics László alkotásit bemutató honlap kibővült, a nagy számú műtárgy reprodukción túl, tanulmányok, köztük több megjelent könyv teljes anyagát elérhetővé teszi online formában.

Archivált változat

Kiállítások 2003-ban

Csoportos

– XIV. Országos Érembiennálé, Sopron (V. D. születésnapjára: Műterem I.-IV.; V. D. születésnapjára: Régi zsidó temető I.-IV., éremsorozat, fa, vas stb., vegyes technika) „Civitas Fidelissima” Sopron Város Díja

– A százados úti művésztelep évtizedei, Bp. Történeti Múzeum (Hommage a F. M., portrészobor, lemez, vörösréz; Kultikus Ős-pénz I.-III., éremsorozat, kerámia, csont, toll stb., vegyes technika)

– A hónap műtárgya, Magyar Nemzeti Galéria, Hommage a Vincent van Gogh I.-II., éremsorozat, öntött, bronz.

– Érem és irodalom,Petőfi Irodalmi Múzeum (Márai emlélkérem, fa, papír, ezüst; üveg, vegyes technika, Haiku [Bea érme], előlap – hátlap, érem, fa, vas, üveg stb., vegyes technika)

– Piszkos Fred a kapitány, Rejtő Jenő emlékkiállítás, Petőfi Irodalmi Múzeum (P. Howard: Menni vagy meghalni I.-IV., éremsorozat, fa, vas, homok, csont stb., vegyes technika) I.- díj

– Ezüst Gerely Kiállítás, Budapest, Sportmúzeum (Snooker I.-III., éremsorozat, acél, szerelt)

– Határesetek és átjárások az éremművészetben, Collegium Hungaricum Párizs (Sámánérem I.-III., vas, kender, csont, toll)

– Petőfi a Képzőművészetben, Kiskőrös („Hol sírjaink domborulnak…” I.-IV., éremsorozat, Textil, fa, homok, bronz, csont stb., vegyes technika) II. – díj

Petőfi a Képzőművészetben – pályázat II. díj

A Kiskőrösi Petőfi Emlékmúzeumban megrendezett kiállítás ünnepélyes megnyitóján ifjabb Szlávics László vette át az országos pályázat II. díját.

A díjnyertes alkotások:
„Hol sírjaink domborulnak” I-IV., 2003, fa, csont stb., vegyes technika, 110 x 110 mm / db

XIV. Országos Érembiennále – Civitas fidelissima díj

Megnyílt az Országos Érembiennále Sopronban, a Lábasház kiállítótermében. A megnyitón ifjabb Szlávics László vette át a „Civitas fidelissima” a leghűségesebb város, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának díját, a kiállítás ezüst érmét.

A díjnyertes alkotások:
Váli Dezső születésnapjára – Műterem
Váli Dezső születésnapjára – Régi zsidó temető

Piszkos Fred a kapitány – Rejtő Jenő emlékkiállítás I. díj

A  Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett kiállítás ünnepélyes megnyitóján ifjabb Szlávics László vette át az országos képzőművészeti pályázat első díját.

A díjnyertes alkotás:
„P. Howard – Menni vagy meghalni” I-IV., 2003, vas, fa, csont stb., vegyes technika, 100 x 100 mm / db

A hónap műtárgya – Hommage à Vincent van Gogh

A festőről, születésének 150. évfordulóján, a Magyar Nemzeti Galéria előcsarnokában, néhány róla készült éremmel emlékezett meg. Köztük volt látható ifjabb Szlávics László két alkotása.

Kiállítások 2002-ben

Csoportos

– A százados úti művésztelep kiállítása, Bp. Pataki István Művelődési Központ galériája (Hommage a Giacometti, kisplasztika, vas, fa, vegyes technika)

– Art Medal World Congress FIDEM XXVIII., Párizs (Az én XX. századom, éremsorozat, vas, csont, vegyes technika.)

– Masaccio 200 International Art Medal Competition, Ein Vered, Israel (Masaccio, emlékérem, előlap-hátlap, bronz, öntött) Special Menson – különdíj

– 8. Országos Faszobrászati kiállítás, Nagyatád (Víz víz tiszta víz… I.-III., éremsorozat, fa, vas, csont stb., vegyes technika)

– I. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále, Kecskemét (plakett I-II., bronz, öntött.)

Önálló

– Collegium Hungaricum Bécs, Ausztria.

Gyűjteménybe került alkotások 2002-ben

Magyar Nemzeti Galéria Éremtárába került alkotások:
– Kultikus ős-pénz I., 1996, kagyló, toll, üveggyöngy stb., vegyes technika, 310 x 85 mm
– Kultikus ős-pénz II., 1996, ónix, toll, üveggyöngy, csont stb., vegyes technika, 245 x 160 mm
– Kultikus ős-pénz III., 1997, kerámia, toll, vaddisznóagyar, textil, vegyes technika, 240 x 200 mm
– Kultikus ős-pénz IV., 1997, kerámia, toll, görénykoponya stb., vegyes technika, 330 x 125 mm

– Genezis II., 1995, vas, nikkelezett sárgaréz, vegyes technika, 80 x 85 mm
– Genezis III., 1995, vas, nikkelezett sárgaréz, vegyes technika, 80 x 80 mm
– Genezis IV., 1995, vas, nikkelezett sárgaréz, vegyes technika, 60 x 65 mm
– Genezis V., vas, nikkelezett sárgaréz, vegyes technika, 135 x 80 mm

Kecskeméti Képtár tulajdonába került alkotás:
– Tengerpart, érem, 1987, bronz, öntött, 70 mm

Az izraeli Basis Scool of Sculpture gyűjteményébe került alkotások:
– Masaccio 600, érem, előlap – hátlap, 2002, bronz, öntött, 110 mm

Apai örökség – Önálló kiállítás nyílik Bécsben a Collegium Hungaricum épületében

A kiállításon idősebb és ifjabb Szlávics László alkotásai láthatóak.

2002 október 22. – november 5.

A vendégeket üdvözli Dr. Csúri Károly, a Collegium Hungaricum igazgatója

A kiállítást megnyitja: Czakó Gábor író

Collegium Hungaricum, Magyar Kulturális Intézet, Hollandstraße 4. A-1020 Wien

Megnyitó

Hölgyeim és Uraim

· Szeretettel köszöntöm önöket a Szlávics-mesterek kiállításán. Leghelyesebb talán, ha az egyszerűnek látszóval kezdjük, úgyis bonyolult lesz. A két művész, idősebb és ifjabb Szlávics László apa és fia.
· 300, 500, vagy akár 5.000 évvel ezelőtt semmi nem volt természetesebb annál, hogy a fiatalok szüleik mesterségét folytassák; a festők fiai festők lettek, a Bach családban nemzedékeken keresztül követték egymást a muzsikusok. Manapság a művészi pályákon gyakran zavart okoz, ha a gyerekek szüleik nyomdokába lépnek, ugyanis a kor, Gazdaságkor szabályai szerint mindenki mindenkivel versenyezni köteles. Ellenfele a másiknak, le kell tehát győznie, sőt, ha úgy adódik, elsöpörni a pályáról. Erre nem mindenkit visz rá a lélek, s talán éppen emiatt az ifjú harcos gyakran szorong, hogy vajon sikerül-e? Képes lesz-e lepipálni a papát? Elismeri-e igyekezetét a Piac, korunk ítélő istene? A kor életérzését fogalmazta meg Dosztojevszkij, amikor azt mondta, hogy mindenkinek megfordul a fejében, hogy meg kellene ölnie az apját, s Freud, aki később részletesen ki is dolgozta az apakomplexus tanát. Mondani se kell, hogy manapság gyakran a szülők is ellenfelet látnak ivadékaikban.
·   Nem tudjuk, hogy a régi, a Gazdaságkor előtti vallási korszakok művészcsaládjaiban az apakomplexus szedett-e áldozatot.
A művészdinasztiák hosszú tündökléséből és remekműveiből következtethetünk arra, hogy a mainál nyilván sokkalta kevesebbet.
·   Vajon miért? Talán azon egyszerű oknál fogva, hogy a művészet célja és értelme más volt. Ma a szobrászat egy az árutermelő tevékenységek között, melyek a piac még inkább a piacot manipuláló profán erők fennhatósága alá esnek. A vallási korszakban a kultusz és a kultúra még egységet alkotott, vagyis a kultúra, s benne a művészet kultikus jellegű volt. Istentisztelet. A művészet megkísérelte kiejteni Isten kimondhatatlan nevét. Éppen e szellemi telítettség miatt nem létezett giccs a vallási korszakok semelyik időszakában; sem a középkorban, sem az őskorban, sem a magas művészetben, sem a népiben. Ügyetlen művek keletkeztek, de szellemileg üresek nem. A giccs gazdaságkori találmány a penicillinnel, a telefonnal és az atombombával együtt. Azt jelenti, hogy a művet piactiszteletből alkották, vagyis szellemi tartalma annyi, mint istenéé, a Piacé. Vagyis nulla.
·   Gazdaságkor műtárgyainak zöme ezért túlnyomórészt és egyre inkább giccs. A giccs az, ami nincs. Formájára nézve szoborra, zenére, filmre hajaz, de spirituális értelemben nem létezik.
·   Vallási társadalmak igazán mély korszakainak alkotói veszély helyett a harmóniát, a közös üdvöt keresték, ezért nem is szignálták műveiket, noha nyilván akadt köztük, aki sikerre áhítozott, de ezek is tudták, hogy a sikerhez egyáltalán nem kell legyőzni senki mást, legkevésbé az apjukat.
·   Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy ki jutott messzebb Isten kimondhatatlan nevének megfogalmazásában, nem profán bírákra tartozik, egyedül Istenre. Az ő játékszabályait ismerjük az Evangéliumból, vagy a hagyomány szent könyveiből – ezek szerint az jut messzebbre, aki kevésbé akar győzni, aki alázatosabb.
Aki apja helyett önmagát győzi le.
·   Ami a Szlávics mestereket összeköti, az először is a családi hagyomány normalitása. Másodszor az alázat. A mesterség ősrégi szabályainak megrendült tisztelete, ismerete és alkalmazása. Ez a kultikus művészet és minden tevékenység alapja, ez a művelés, az anyag fölemelése, a szellem körébe. Számtalan kiállításon láthatjuk, hogy a fémszobrászok olyan tárgyakat adnak ki a kezükből, amilyeneket egy tisztességes lakatosinas szégyellne.
·   A két művész további fontos közös vonása a derű. Hamvas Béla, múlt század legnagyobb magyar gondolkodója ezt írta különböző műveiben a derűről.
·  „A derű az egyetlen, amiről nem vagyok hajlandó lemondani, még a hazugság kedvéért sem. A derű Krisztus mosolya által fölszabadított emberi lélek forró azúr tisztasága; csak annyiban vagyok valódi, amennyiben derült vagyok; a derűben az öröm és a fájdalom egy; a derű a világ legnagyobb csodája; a melankóliából él, ami a legelragadóbb paradoxon; nem nevetés, mert nem áthidalás, nem kitérés, nem görcs, történelemmentes, nincs más jelentősége, mint önmaga.”
(In.: Czakó Gábor: Szótárkönyv, Budapest, 2001.)
·   A derű a szellemi ember látás- és életmódja, a művek lelke. Semmi köze a kegyeskedéshez. A kegyeskedés mindig komor és nevetséges, a legundokabb giccs szülője. A templomi giccs istenkáromlás.
·   Igazán érdemes volna egyenként sorra venni a műveket, de nem akarom elvenni a kedves megjelentek fölfedezői örömét. Mégis nézzük meg együtt a Leonardo da Pincsit, ezt az elragadó repülő embert a csavarjaival, vagy az Életút című fekvő figurát, ami egy hatalmas lábat formáz, póriasat és retteneteset, rajta az akantusz ornamentikájával – tudjuk, hogy ezek a büszke korinthusi oszlopfők és a tábornoki uniformisok díszei. Itt van a 60-as évek híres botrányműve, az Apai örökség, a kalapácsra feszített Krisztus, ha úgy tetszik, az akkor dicsőségesnek és uralkodónak mondott munkásosztályra feszített Megváltó – csupa mosoly, fájdalom, amiről id. Szlávics László a hazugság kedvéért sem mondott le. Előttünk áll a Fiatalasszony, egyetlen, roppant lábon. Ő a nő, a férfilelkekben örök időktől élő anima. Ez a nő oly biztos és olyan valóságos, amilyen csak az lehet, akit mély, és szellemivé művelt kapcsolat fűz az anyaghoz, amelyből vétettünk. Aki Máter és matéria egyszerre. A derű fényében mondhatjuk erre a nőre a magyar szólással, hogy két lábbal áll a földön, hiszen ebből az egyből kitelik a kettő.
·   Az alak feje helyén kéz van, nyitott, áldást váró, az égbe kapaszkodó – ilyen módon a föld és az ég egyesül az asszonyban, aki az életet termi a föld anyagából és az ég áldásából.
·   Ifjabb Szlávics László szintén történeteket mesél, akár édesapja. Természetesen és szintén nem irodalmias novellákat ad elő, hanem benső történésbe ránt bennünket. Rögtön itt, az öntött kisbronzok vendégtárgyai révén: A folyóparton szárny lebben, alámerül? Emlékezik? A melankólia elragadó paradoxona.
·   Páratlan vállalkozása a művésznek a pénz megkeresztelésére tett kísérlete. A régi pénzek, sőt a papírbankók még viselték az Isten kegyelméből való királyok, vagy a nemzeti mítoszok héroszainak arcmását, ily módon a személyesség, sőt a kultusz jegyeit is. A modern pénz a hitelkártyában rezgő elektron, vagy már az sem, hanem valami személytelen szám, amivel a globalista tőzsdeguruk az én rovásomra játszadoznak. Hogy mit ne mondjak, rabolgatnak, önöket és engem – a személytelenség álcájában, abszolút jogszerűen. Ifj. Szlávics László kultikus pénzeivel egyszerre hivatkozik más, időben és térben távoli kultúrákra, és lényekre, akiket fölhasznált: madártollak, vérszomjas ragadozó-koponyák, zsinórok, ágak, kövek – a négy elem látszik egyesülni bennük, a levegő, a tűz, a víz, a föld. Ezek a pénzek ismét megnevezni akarják a Valóságot, a tényleges értéket, amelyek éltetnek bennünket. Nem véletlen a műveken a körök, a három és négyszögek ismétlődései, mint a tökéletesség,
a teljesség, az istenség jelei.
·   Nézzük a szerelt érmeket. Megannyi műszaki remek egyfelől, másfelől játék és sors, a kettő ugyanaz, mert derű. Méltó társai Nicholas Schoeffer és Haraszty István alkotásainak. Ha érintkezésbe lépünk velük, akkor megindul bennük a szunnyadni látszó idő – történetük kerekedik. Bennünk.
·   A vert ezüstérmeken struccok futnak a nap alatt, kígyászkeselyű harcol a mérgeskígyóval, délceg pár flamencót táncol. Körülöttük tükör.
Ha jól figyelünk, a tükörben ott vagyunk mi is. Ezüsttükörben ismétlődünk a végtelenségig. Vagy egymásba ismétlődünk Isten képmásaiként? Te énbennem, én tebenned? Ez volna a mű?
Nélkülünk csak fém, munka, áru?
Hölgyeim és Uraim, tükröződjünk!
A művekben, egymásban, Teremtőnk kereső pillantásában.

Czakó Gábor

 

Néhány fotó a bemutatott alkotásokról:

Masaccio 600 International Art Medal Competition – Special Mention

Az Izraelben (Ein Vered) megrendezett nemzetközi éremművészeti pályázaton a zsűri ifjabb Szlávics Lászlónak ítélte az egyik különdíjat.

A nyertes alkotás:
– Masaccio 600, érem, előlap-hátlap, 2002, bronz, öntött, 110 mm

Kiállítások 2001-ben

Csoportos

– Szobrászaton innen és túl, Budapest, Műcsarnok (Az én XX. századom I.-IV., éremsorozat, vas, csont, vegyes technika)

– XIII. Országos Érembiennále, Sopron (Szövetség, előlap-hátlap, fa, ezüst, üveg, kő, vegyes technika)

– „Szerelem”, Budapest, Csepel Galéria (szerelt érmek).

Megjelent – A magyar ifjúsági irodalom alakjai emlékérme sor

A négy darabból álló érmesorozat azonos előlappal jelent meg, ahol a Magyar Köztársaság körirat, 200 forint értékjelzés, a BP verdejel és a verés évszáma 2001 szerepel. A hátoldalon:
– Arany János: Toldi,
– Fazekas Mihály: Lúdas Matyi,
– Petőfi Sándor: János vitéz,
– Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
című műve alapján készült egy-egy illusztráció látható.

A Magyar Nemzeti Bank emlékérme kibocsátási program keretében készülő érmesor darabjainak adatai:

A MAGYAR IFJÚSÁGI IRODALOM ALAKJAI

Névérték: 200 Forint
Tervező: ifj. Szlávics László
Anyag: CuNiZn
Súly: 9,4 g
Átmérő: 29,2 mm
Széle: sima
Verhető:
Proof minőségben: 5000 db / téma
BU minőségben: 12000 db / téma
Kibocsátás: 2001. augusztus 1.

Elkészült a Szlávics László Honlap első változata

Idősebb, és ifjabb Szlávics László alkotásit bemutató honlap alapját, a 1998 novemberében megjelent két CD rom anyaga képezi. A felkerült anyag magyar, angol, német és francia nyelvi változatban érhető el. A két portfólió nagy számú műtárgy reprodukción túl, tanulmányok, köztük több megjelent könyv teljes anyagát elérhetővé teszi online formában.

Archivált változat

Kiállítások 2000-ben

Csoportos

– A Százados úti művésztelep kiállítása

– Mezőgazdaság a képzőművészetben 2000.

– 7. Országos Faszobrászati kiállítás Nagyatád („Forr a teavíz…”, érem, fa, ezüst, üveg stb., vegyes technika „Mi a nevem és fegyvernemem…”, érem, fa, vas, üveg stb., vegyes technika) Nagyatád város díja

– Millenium 2000 Honvédelmi Minisztérium képzőművészeti pályázata (Petőfi Sándor, dombormű, lemez, vörösréz)

– Könyv c. kiállítás, Pécel, Ráday Kastély (Márai emlékérem, fa, papír, ezüst, üveg, vegyes technika, L. Kovásznai Viktória ifj. Szlávics László Kultikus ős-pénz sorozata 1996-1997, könyv).

– Art Medal World Congress FIDEM XXVII., Weimar, (Emlék-érem I.-III., éremsorozat, vas, csont, toll stb., vegyes technika)

Önálló

– A+ irodaház helyiségei, Budapest.
– Kőrösi Csoma Általános Iskola, Dunakeszi.

Önálló kiállítás nyílik Dunakeszin a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola aulájában

2000. április 28-án a kiállítást megnyitja: Tolnai József

Iskolagaléria
Dunakeszi, Garas u. 26.

Tolnai József: Megnyitó

Kedves Megjelentek!

Megtiszteltetés nekem, hogy a képzőművészeti életéről is híres Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola újabb, nagyszerű kiállítását én nyithatom meg.
·  Többek között abból az alkalomból gyűltünk itt most össze, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az éremnek nem kettő, de még csak nem is három oldala van, mint ahogy azt sokan gondolták volt a múltban. L. Kovásznai Viktória művészettörténész szavaival élve „a természet bármely organikus eleme, vagy akár valamely talált tárgy is – mint jelen esetben – lehet éremalkotó anyag.”
·  Ifj. Szlávics László szobrászművész barátom művei ezt a sokoldalúságot fogják bizonyítani ezen a kiállításon.
·  De ne vágjunk a dolgok elébe, hadd szóljak először róla, magáról.
·  Nem arról szeretnék beszélní, hogy sorozatosan díjakat nyer munkáival pályázatokon, kiállításokon, biennálékon; nem is arról, hogy Bulgáriától kezdve Lengyelországon át a hollandiai Leidenig hol mindenhol vannak jelen szobrai, érmei, kultikus pénzei… Arról sem ejtenék szót, hogy mikor melyik neves nemzetközi folyóirat méltatja munkásságát, vagy hogy hány kiemelkedő tevékenységéért díjazott honpolgár őrzi szekrényében az ifjabb Szlávics László által megálmodott és elkészített díjakat, sokszor talán úgy, hogy nem is tudja, kinek a műve van a vitrinében.
·  Én inkább arra szeretnék emlékezni, amikor először találkoztam vele, egy ennél sokkal sötétebb belterű, szűkebb térfogatú, belvárosi általános iskolában, ahol évfolyamtársak voltunk.
·  Egy vékonydongájú, szőkés hajú, félénk srácra emlékezem, aki kerüli a közszereplést.
·  Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez a fiú nemsokára államférfiakat vagy Petőfit, esetleg éppen Freddy Mercury-t fogja fémben megformázni. Az osztálytársak is csak annyit láttak akkor még, hogy a gyakorlati foglalkozásokon az ő keze alól került ki a leggyorsabban a hamutartó vagy a gyufásskatulya-tartó. Úgy kapott jelest ezekre a „kötelező darabokra”, hogy még csak meg sem erőltette magát, ellentétben mondjuk velem, akinek nem a Petőfi fejformája, hanem feltehetően Kukorica Jancsi és Iluska románca járt akkor az eszemben, legkevésbé az alumíniumlemez. Meg is volt ennek a látszata az érdemjegyemben.
·  Pedig akkor Szlávics Lacikának már természetes közege volt a műhely, ötvös szobrászművész édesapja, id. Szlávics László és Makrisz Agamemnon szobrászművész tanítványaként.
·  A sors úgy hozta, hogy közel 30 év elteltével kerülhettem vele – most már mondhatom – baráti kapcsolatba. És mostanra ez a Szlávics egy fémmel-vassal dolgozó dinasztia leszármazottjaként természetesen keménykötésű, határozott emberré vált, aki tudja, mit akar, és aki ha szerény is maradt, de szerencsénkre már nem kerüli a közszereplést. Olyan ember ez az ifjabb Szlávics László, aki eddig is meglepte a művészvilágot merész újításaival, sokszínűségével, és aki még sok kellemes meglepetést fog nekünk okozni a jövőben is.
·  Mert ahogy említettem, nála az éremnek több oldala van. Konkrétan és elvontan is több, hisz az érmek anyaga lehet bronz, vörösréz, kerámia, természetes szerves anyagok, mint a toll vagy a csont. A szerkezete lehet mértanian pontos, szabadon elfolyó, vagy éppen e kettő kombinációja, a téma lehet híres politikusok, egzotikus állatok, táncoló alakok, filozofikus elemek és lehet sokféle jelentése is, mint a szépség, a boldogság, a hazaszeretet, a hit, és még hosszan lehetne sorolni. Amilyen szerény egy hagyományos Szlávics érem mérete és formája, olyan gazdag a belső tartalma. Politikai, erkölcsi és esztétikai hitvallást tükröznek mind.
·  Amikor 30 év után gyanútlanul kezet fogtam most már ifj. Szlávics Lászlóval, kezén éreztem a szobrászművészt. Amikor megismertem közel 30 éves munkásságát (hiszen szinte gyerekkora óta alkot), rájöttem megint, hogy a művészet egyik alapvetése az, hogy a művész olyan, mint a műve, vagy talán élesebben is lehet fogalmazni, sokan kimondták már: a mű maga a művész. Esetünkben művész és művei kívülről szerények, visszahúzódók, de belül erősek, kemények és minden tekintetben gazdagok. De hát hogy ne lenne gazdag az, akinek ennyi érme, kultikus pénze, művészi gondolata van…
·  Így hát arra kérem a kedves megjelenteket, szimbolikusan fogjanak kezet ne csak a művésszel, hanem a műveivel is. Keressék és találják meg a belső, pénzérmékben nem kifejezhető értékeket is. És ne feledjék, az éremnek sok-sok oldala van!
·  E gondolatok jegyében engedjék meg nekem, hogy a kiállítást ezennel megnyitottnak nyilvánítsam, és megköszönjem figyelmüket.

Dunakeszi, 2000. április 28.

Tolnai József

Néhány alkotás fotója a kiállítási anyagából:

7. Országos Faszobrászati kiállítás – Nagyatád város díja

A Nagyatádon megrendezett kiállítás ünnepélyes megnyitóján ifjabb Szlávics László vette át az elismerést.

A díjazott alkotások:
– Bea érme, 2000, fa, vas, üveg stb., vegyes technika, 95 mm
– „Mi a nevem, és fegyvernemem…”, 2000, fa, vas, csont stb., vegyes technika, 95 mm

Önálló kiállítás nyílik az A+ irodaház helyiségeiben

A Hungária körúton elhelyezkedő irodaház fogadó és tárgyaló helyiségeiben öt évre letétbe helyezett műtárgyak:

Idősebb Szlávics László alkotásai:
– Súlyemelő, öntött alumínium, 33 cm, 1964.
– Lidice, öntött bronz, 56 cm, 1964.
– Niké, öntött, alumínium, 80 cm, 1965.
– Fényes szellők, bronz, öntött, 60 cm, 1974.

Ifjabb Szlávics László alkotásai:
– 20 db fotó kollázs,
– 21 db grafika, lézernyomat

A kollázsok fotói a kiállítási anyagból:

Megjelent – L. Kovásznai Viktória: ifj. Szlávics László kultikus ős-pénz sorozata 1996 – 1997 c. kötet

Kiállítások 1999-ben

Csoportos

– Százados úti művésztelep kiállítása, Budapest, Százados út 3-13.

– XII. Országos Érembiennále, Sopron (Négy őselem I-IV., éremsorozat, aranyozott sárgaréz, plexi, parafa, szerelt, Kultikus ős-pénz I-IV., éremsorozat, kerámia, csont, toll stb., vegyes technika)

– Százados úti művésztelep alkotóinak kiállítása, Simontornya, vármúzeum.

– Mindhalálig zene, Dunakeszi, Művelődési ház (Janis Joplin, Jimy Hendrix, John Lennon, Bob Marley, Freddie Mercury, portrészobor sorozat, lemez, vörösréz).

– Oláh Farkas emlékkiállítás, Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola (Utolsó ugrás I.-III. plakett, bronz, öntött)

Kiállítások 1998-ban

Csoportos

– Art Medal World Congress FIDEM XXVI., Hága (Kultikus ős-pénz, „Navigare necesse est”).

– Országos Érembiennále Díjazottak Kiállítása, Sopron (Sámán érem I.-VII.,Kultikus ős-pénz I-V.)

– 6. Országos Faszobrászati kiállítás Nagyatád (Kultikus ős-pénz).

– Százados úti művésztelep kiállítása, Budapest, Százados út 3-13.

– Százados úti művésztelep kiállítása, Pataky Galéria (Freddie Mercury portrészobor, lemez, vörösréz)

Gyűjteménybe került alkotások 1998-ban

Rijksmuseum Het Koninklijk Penningkabinet, (Holland Királyi Éremtár) Leiden tulajdonába kerül alkotás:
– Kultikus ős-pénz, 1997, kerámia, toll, csirkekoponya, faág, vegyes technika, 350 x 180 mm

Megjelent – ifjabb Szlávics László munkásságát bemutató interaktív CD-rom

1998. november.
Az 1997-ben megjelent könyv elektronikus változata magyar, angol, német és francia nyelven.
Kiadó: Art ’95
Példányszám: 300 db.

Megjelent – „A világ gyermekeiért” emlékérme

Kiállítások 1997-ben

Csoportos

– The 10th Cloisonne Jewelry Contest, Tokyo (Karkötő, vörösréz, tűzzománc diszítés).

– The Syosenko Rope-way Shippo Museum, Yamanashi.

– XI. Országos Érembiennále, Sopron (Genezis I.-IV., éremsorozat, vas, nikkelezett sárgaréz, Emlék-érem I.-III., éremsorozat, vas, toll, csont, kender, vegyes technika) Civitas Fidelissima-díj

– Salgótarjáni Tavaszi Tárlat (Genezis I.-III., éremsorozat, vas, rozsdamentes acél, vegyes technika).

– VII. Exlibris és kisgrafika Biennále, Ostrow Wiwlkopolski.

– Magyar Szalon’97, Műcsarnok (Hommage a Hamvas Béla, kisplasztika, vas, fa, toll, vegyes technika).

– Határesetek az éremművészetben (Kultikus ős-pénz I.-III., Sámánérem I.-III., éremsorozat, vas, kender, csont, toll, vegyes technika).

– 25 év a Hatvani Galériában, Hatvan (Hommage a Vincent van Gogh I.-IV., éremsorozat, bronz, öntött, Négy évszak I.-IV., éremsorozat, aranyozott vas, sárgaréz vegyes technika).

Megjelent – L. Kovásznai Viktória: ifj. Szlávics László

A könyv december közepén jelent meg angol-magyar nyelven.
A tanulmányt 50 színes reprodukció egészíti ki.
500 példány, ebből 100 kemény táblás kötésben.
Budapest, kiadó: Art ’95, ISBN 963-04-8922-8

Online változat itt elérhető

Az írások menüpont alatt pdf változata letölthető.

Dr. Soós Imre előadása ifjabb Szlávics László Van Gogh érmeiről – Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köre szervezésében:
1997. október 9. 17-óra
Budavári Palota,
1014 Budapest, Szent György tér 2.

XI. Országos Érembiennále – Civitas fidelissima díj

Megnyílt a XI. Országos Érembiennále Sopronban, a Lábasház kiállítótermében. A megnyitón ifjabb Szlávics László szobrász- és éremművész vette át a „Civitas fidelissima” a leghűségesebb város, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának díját a kiállítás ezüst érmét.

A díjnyertes alkotások:

Kiállítások 1996-ban

Csoportos

– Art Medal World Congress FIDEM XXV., Neuchâtel (GenesisI.-IV., éremsorozat 1995., vas, nikkelezett sárgaréz).

– The 9th Cloisonne Jewelry Contest, Tokyo (Passing I.-III. ékszerplasztikák, vörösréz, tűzzománc diszítés). Encauragement Prize.

– The Syosenko Rope-way Shippo Museum, Yamanashi.

– Nemzedékek a Százados úti Művésztelepen, Józsefvárosi Galéria.

– Magyar művészek a medikusokért, Debrecen.

– Fej vagy írás éremkiállítás, Budapest, (Hommage a Vincent van Gogh I.-IV., éremsorozat, 1993., bronz, öntött, 100mm/db) Fődíj.

– Millecentenáriumi Országos Nyári Tárlat, Debrecen.

– The 9th International Exhibition of Enameling Art in Japan, Tokyo (Edény I.-III., lemez, vörösréz, tűzzománc diszítés.)

– 5. Országos Faszobrászati Kiállítás, Nagyatád (Varázspálca, kisplasztika, 1996., 42cm).

– Ezüstgerely pályázat kiállítása Budapest (Navigare necesse est I-II. érem, szerelt).

– Lépés a jövőbe, iparművészeti kiállítás, Budapest, Műcsarnok (Csillagpénz – Négy őselem I.-IV., érem, szerelt, rozsdamentes acél).

– Honfoglalás és történelmi csaták, Budapest, Hadtörténeti Múzeum (Lovasroham, Huszárok, érem, bronz, öntött) Különdíj.

– Műhelysarok – Ékszer, Iparművészeti Múzeum, Budapest (Ékszerplasztika I.-III., vörösréz, tűzzománc díszítés)

Gyűjteménybe került alkotások 1996-ban

Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe került alkotások:
– Elmúlás, bross, 1995, vörösréz, tűzzománc, 130 x 100 mm
– Elmúlás, gyűrű, 1995, vörösréz, tűzzománc, 80 x 70 mm
– Elmúlás, gyűrű, 1995, vörösréz, tűzzománc, 45 x 70 mm

Van Gogh Documentatie Centrum, Nuenen gyűjteményébe került alkotások:
– Hommage à Vincent van Gogh, I., 1993, bronz, öntött, 100 mm
– Hommage à Vincent van Gogh, II., 1993, bronz, öntött, 100 mm
– Hommage à Vincent van Gogh, III., 1993, bronz, öntött, 100 mm

Dr. Soós Imre vetített képes előadása ifjabb Szlávics László alkotásairól

1996. december 18. 17,30 óra
Művészetbarátok Egyesülete
1078 Budapest, István u. 42.

Honfoglalás és történelmi csaták – Különdíj

Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban megrendezett kiállítás ünnepélyes megnyitóján ifjabb Szlávics László vette át az országos képzőművészeti pályázata Különdíját.

A díjazott alkotások:

Fej vagy írás, éremkiállítás – Fődíj

A Budapesten megrendezett országos kiállítás ünnepélyes megnyitóján ifjabb Szlávics László vette át a pályázat fődíját.

A díjnyertes alkotások:
– Hommage à Vincent van Gogh, I.-IV., 1993, bronz, öntött, 100 mm

9th Cloisonne Jewelry Contest, Tokyo, Encouragement Prize

A 9. Nemzetközi Tűzzománcozott Ékszerkiállítás Különdíját ifjabb Szlávics Lászlónak ítélte a Tokióban összeült zsűri.

A kiállított alkotások:
– Elmúlás, bross, 1995, vörösréz, tűzzománc, 130 x 100 mm
– Elmúlás, gyűrű, 1995, vörösréz, tűzzománc, 80 x 70 mm
– Elmúlás, gyűrű, 1995, vörösréz, tűzzománc, 45 x 70 mm

Kiállítások 1995-ben

Csoportos

– Névjegyérem, Budapest, OTP Galéria (6 vert érem).

– X. Országos Érembiennále, Sopron (Indiánpénz I.-IV., éremsorozat, vert, sárgaréz, vas – bimetál)

– Kitüntetések a Magyar Köztársaságban, Rendőrtiszti főiskola, Budapest.

– Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, Salgótarján (Snooker I-V., éremsorozat, acél,  szerelt).

– Email International 3, Coburg, Németország, (Bob Marley portrészobor, lemez, vörösréz).

– VI. Exlibris és Kisgrafika Biennále, Ostrow Wiwlkopolski, Lengyelország.

– Szegedi Nyári Tárlat, Szeged (Képtárban, Galopp, plakett, bronz, öntött).

– Helyzetkép, Mai Magyar Szobrászat, Budapest, Műcsarnok (F. M., portrészobor, lemez, vörösréz).

– XXIX. Alföldi Tárlat (érem I.-III.).

– Debreceni Nyári Tárlat, Debrecen.

– „Top 70” Winners’ Exhibition, New York.

– Műhelysarok – Idő-mérő, Iparművészeti Múzeum, (Homokóra, krómacél, plexi stb.).

– Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely.

– Mezőgazdaság a képzőművészetben, Budapest, Mezőgazdasági Múzeum (Madarak, I-V., Érem I.-V., éremsorozat, színezüst, vert).

– Arcok és sorsok, Országos Portrébiennále, Hatvan, Hatvani Galéria (FreddieMercury, portrészobor, lemez, vörösréz).

– Kitüntetések a Magyar és az Osztrák Köztársaságban, Collégium Hungaricum, Bécs.

– Törley Pályázat, Budapest, Műcsarnok.

Önálló

– Gárdonyi Géza Galéria, Dunakeszi.

Gyűjteménybe került alkotások 1995-ben

Az Országos Testnevelési és Sportmúzeum tulajdonába került az Országos Testnevelési és Sporthivatal megrendelésére készült díjak sora:
– Magyar Köztársasági Sport Díj, 1995, bronz, öntött, 110 mm
– Mesteredző díj, 1995, bronz, öntött, 98 mm
– Magyar Sportért Kitüntető Cím, 1995, bronz, öntött, 77 mm
– A Testnevelés és Sport fejlesztéséért emlékplakett, 1995, bronz, öntött, 110 mm
– Toldi Miklós díj, 1995, bronz, öntött, 98 mm
– Esterházy Miksa-díj, 1995, bronz, öntött, 98 mm
– Kemény Ferenc-díj, 1995, bronz, öntött, 98 mm

Önálló kiállítás nyílik Dunakeszin a Gárdonyi Géza Galériában

A látássérültek nemzetközi napján, október 15-én nyílt kiállításon a meghívott gyengénlátó vendégek tapintással ismerkedtek meg ifjabb Szlávics László alkotásaival. A portrészobrok során kívül, néhány interaktív – érintésre hanghatással reagáló – éremtárgyat is kezükbe vehettek a látogatók.

Kiállítások 1994-ben

Gyűjteménybe került alkotások 1994-ben

Az Országos Tűzoltó Múzeum tulajdonába került:
– Szilvay Kornél, plakett, 1994, bronz, öntött, 185 x 140 mm

A Soproni Liszt Ferenc múzeum gyűjteményébe került:
– idősebb Szlávics László, emlékérem, 1994, vörösréz, vert, 42,5 mm

Kiállítások 1993-ban

Gyűjteménybe került alkotások 1993-ban

Az Országos Tűzoltó Múzeum tulajdonába került:
– Szent Flórián dombormű, vázlatterv (M 1:4) gipszminta, 1993.

Petőfi a képzőművészetben – pályázat II. díj

A Kiskőrösi Petőfi Emlékmúzeumban megrendezett kiállítás ünnepélyes megnyitóján ifjabb Szlávics László vette át az országos pályázat II. díját. Az első díjat nem adták ki. Az elismerést három színezüstből vert éremmel érdemelte ki.

Hommage à Freddie Mercury – Önálló kiállítás nyílik Budakeszin

1993. november 24-én a Varga Vilmos Alapítvány Galériájában
a kiállítást megnyitja:

Berki Tamás jazzénekes

Freddie Mercury tiszteletére készült öt életnagyságú vörösrézlemez portrészobor bemutatója halálának első évfordulóján.

A tárlat megtekinthető december 3-ig.

Megnyitó

Ifjabb Szlávics László rock- portré szobrai:
– John Lennon (Lelőtték 1980. decemberében, a híres Dakota ház kapujában New Yorkban.) A BEATLES vezéregyénisége volt.
– Jimi Hendrix (1970. alkoholmérgezés, Londonban) A rockgitárosok elsőszámú példaképe mai napig.
– Janis Joplin a bues avatott fehér papnője (szintén 1970. kábítószer túladagolás)
– Bob Marley A Jamaikai mulatt reggae-király. (Már 1976-ban gyilkossági kísérletet követtek el ellene. 1980-ban gyógyíthatatlan betegség támadta meg 1981. május 11. meghalt.)
– Freddie Mercury A Queen együttes feledhetetlen frontembere. A világ egyik valaha élt legszínesebb színpadi egyénisége. (1981. november 24. AIDS London.)
·  Ahogy végignéztem a művész korábbi portréit Petőfiről, Aranyról, Széchenyiről, Liszt Ferencről, Ernest Hemingwayről, Örkény Istvánról és másokról, próbáltam, és próbálom megfejteni mi fordította érdeklődését a beat, illetve a rockmuzsika felé, különös tekintettel a fenti 5 tragikus sorsú rock-héroszra. Mi az üzenet és mi ötük közös nevezője?!
·  Idealitás? Védekezés? Támadás? Kiábrándultság? Elbizonytalanodás? Pótcselekvés? Vagy micsoda?
·  Miért szól a zene? Miért szól a dal? És végül miért is készültek el ifjabb Szlávics László rock portréi?
·  „A rock kihívás. A „földalatti tömegek – azaz nevükben fellépők – kihívása a hagyományos elitkultúrával szemben – szövetségben a bóvlival?”
/Barna Imre: Bob Dylan regény, 1968./
·  „Pótcselekvés, (mondja Kőbányai János egy 78-as „valóság”cikkében) amely ha alapjában véve korántsem változtatott meg semmit a társadalom alapvető struktúráján – sőt intézményesülésekor épp azt támogató erő lesz, – de kitörölhetetlen nyomot hagyott a XX. század második felének arcán… Évszázados előítéleteket rombolva, átformálva a társadalmi érintkezési formákat, ízlésnormákat, divatot, családi hierarchiát, életmódot, világképet”
·  Nos egy olyan – nevezzük ifjúsági zenei irányzatnak – amelyik mindenre képes, romantikus, nagy formátumú hősei kell hogy legyenek. De ha ez a kultúra „ellenkultúra”, akkor hősei antihősök. Együtt és külön-külön is – mint cseppben a tenger – tükrözik, sugározzák mindezt az üzenetet.
·  1946. szeptemberében született a vadregényes Zanzibár szigetén – angol hivatalnok család gyermekeként Faruk Bulsara a rockszínpadok későbbi csillaga, aki Afrika és India színpompás világában töltötte gyermekkorát. Az istenek hírnöke, Mercurius nyomán nevezte el magát később Freddie Mercurynak. Szüleit követve maga is a viszonylag ritka Zarathustra vallás híve lett. Az i.e. 500-ban alapított vallás követői szerint az élet harc két lélek: Spenta Manyu (a jóság) és Angra Mainya (a pusztítás) szelleme között.
·  A jóság és pusztítás örlőmalmában tűnt el – ahogy mi magunk is fogunk – Freddie Mercury aki a csillogást, a sziporkázást a szó közvetlen és közvetett értelmében megteremtette a rock színpadán. Olyan világ üzenetét hozta, ahol a szerelem, az erotika és más ősi emberi indulatok látványos show formájában előadott feledhetetlen megjelenítése megállíthatatlan erővel tombolnak és sodornak el, söpörnek le magukról, magunkról mindent ami kisszerű, ami zavaró és ami lélekölő.
·  Freddie az elbűvölő, az erős, a hatalmas, a királyi, sőt fáraói, Freddie a balettáncos, a hódító, a győztes, a bohóc, a lázadó, a kentaur, az operettprimadonna, a szívtipró, a szép, az angyali, az ördögi, az örök életű és a talmi.
·  Számomra erről szólnak ifjabb Szlávics László szobrai.

1993. november 24.

Berki Tamás

Arcok és Sorsok Országos Portrébiennále – Arany Diploma

Hatvan városában a Hatvani Galéria termeiben megrendezett kiállítás ünnepélyes megnyitóján ifjabb Szlávics László vette át a biennále fődíját.

Díjazott alkotások:
– Hommage à Vincent van Gogh I.-IV., 1993, bronz, öntött, 100 mm / db

Kiállítások 1992-ben

Gyűjteménybe került alkotások 1992-ben

Az Országos Tűzoltó Múzeum tulajdonába került:
– Rösch Frigyes, plakett, 1991, bronz, öntött, 185 x 140 mm
– gróf Széchenyi Ödön, plakett, 1992, bronz, öntött, 185 x 140 mm
– Dr. vitéz Roncsik Jenő, plakett, 1992, bronz, öntött, 185 x 140 mm

Szent Flórián dombormű Csepelen

Ifjabb Szlávics László a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság felkérésére készítette el a domborművet. A műalkotást a csepeli laktanya ünnepélyes átadásakor avatták fel.

Kiállítások 1991-ben

Csoportos

– VIII. Országos Érembiennále, Sopron (John Lennon emlékérem, előlap-hátlap, vörösréz, vert, II. János Pál emlékérem, előlap-hátlap, vörösréz, vert.)

– Vöröskereszt aukció kiállítása, Budapest, (vert érmek).

– Szent Flórián, Országos Tűzoltó Múzeum szervezésében, Sopron.

– Aurea alkotóközösség kiállítása, Budakeszi, Varga V. Alapítvány Galéria (Tornyai János mellszobor, lemez, vörösréz, Széchenyi István, mellszobor, lemez, vörösréz).

– „brug tussen oost en west”, Oudenbosch, Hollandia („Lelet”, kisplasztika, bronz, öntött).

– Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum (Aradi vértanúk I.-XIII., éremsorozat, vörösréz, vert, Széchenyi István emlékérem vörösréz, vert).

– Aurea alkotóközösség kiállítása, Budakeszi, Varga V. Alapítvány Galéria (bronz plakettek).

– Salgótarjáni Tárlat, Salgótarján (Széchenyi István emlékérem, előlap-hátlap, vörösréz, vert).

– Arcok és sorsok, Országos Portrébiennále, Hatvan (Bob Marley, szobor, lemez, vörösréz).

Önálló

– Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sziget Klubja, Budapest.

– Galerie Simon, Altenahr (D).

– Erzsébetvárosi Galéria, Budapest.

 

Gyűjteménybe került alkotások 1991-ben

Az Országos Tűzoltó Múzeum tulajdonába került:
– Pollermann Bertalan, plakett, 1991, bronz, öntött, 185 x 140 mm

Német magángyűjtők tulajdonába került:
– Jimi Hendrix, szobor, 1989, vörösréz, lemez, 62 cm
– Pók, 1977, plakett, öntött, 250 x 200 mm

Önálló kiállítás nyílik az Erzsébetvárosi Galériában

Néhány alkotás fotója a kiállítási anyagból:

Önálló kiállítás nyílik Németországban – Galerie Simon, Altenahr

A bemutatón 182 db érem, 30 db bronzplakett, John Lennon-, Bob Marley-, Janis Joplin-, Jimi Hendrix-, Ernest Hemingway-, Liszt Ferenc portrészobra látható.

Néhány alkotás fotója a kiállítási anyagból:

Önálló kiállítás nyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sziget klubjában

Néhány alkotás fotója a kiállítási anyagból:

Kiállítások 1990-ben

Csoportos

– Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, Salgótarján (Flamenco I.-V., éremsorozat, színezüst, vert).

– 200 éve született Kölcsey Ferenc, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, Debrecen, Fehérgyarmat, Nyíregyháza.

– Mezőgazdaság a képzőművészetben, Budapest, Mezőgazdasági Múzeum (Madarak I.-X., éremsorozat, vörösréz, vert, Madarak I.-V., éremsorozat, színezüst, vert, Vadászat, I.-X., éremsorozat, vörösréz, vert) Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körének díja.

– Szolnoki Képzőművészeti Triennále, Szolnok (Dolgozom I.-III., Vízpart I.-II., bronz, öntött, érem).

– Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum (Házimuzsika, bronz, öntött, plakett).

– Nemzetközi Karikatúra Fesztivál, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria (2 db, bronz, öntött érem).

– Aurea alkotóközösség kiállítása, Tatabánya, Népház.

– EuropART’ Meeteng, Budakeszi, Varga Fundation (Jimi Hendrix-, Janis Joplin- portrészobor, lemez, vörösréz).

– Ezüstgerely pályázat kiállítása, Budapest, Országos Sportmúzeum (Bajnok, lemez, vörösréz mellszobor, Versenydíj).

– Aurea alkotóközösség kiállítása, Altenahr, Németország, Galerie Simon.

Önálló

– Sillye Gábor Művelődési Központ, Hajdúböszörmény.

– „Álmok és legendák”, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sziget Klub, Budapest.

– Petőfi Sándor Művelődési Ház, Ostffyasszonyfa.

 

 

Görgey Artúr – mellszobor avatása

A Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztérium központi épületének (Budapest, Balaton utca) előcsarnokában került elhelyezésre a másfélszeres életnagyságú vörösrézlemezből készült portré, mely ifjabb Szlávics László alkotása.

Önálló kiállítás nyílik az Ostffyasszonyfai Petőfi Sándor Művelődési Házban

A kiállítást 1990. október 12-én 19 órakor megnyitja:

Vadász István polgármester

A bemutatón 4 db szobor, 4 db nagyméretü lemezdomborítás, 16 db bronzplakett, 15 db bronz érem látható 1990. november 11-ig.

Ostffyasszonyfa, Március 15. tér 3.

Néhány alkotás fotója a kiállítási anyagból:

Álmok és Legendák – Önálló kiállítás nyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sziget klubjában

A bemutató 1990. október 01- től 31-ig láthatóak
ifjabb Szlávics László zenészportré szobrai:
Budapest, Rottembiller u. 10.

 

Önálló kiállítás nyílik a hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központban

Néhány alkotás fotója a kiállítási anyagból:

Mezőgazdaság a képzőművészetben – Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körének díja

Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett kiállítás ünnepélyes megnyitóján ifjabb Szlávics László vette át az elismerést.

A díjazott alkotások:
– Madarak I.-X., vörösréz, vert, 40 mm
– Madarak I.-V., színezüst, vert, 40 mm
– Vadászat, I.-X., vörösréz, vert, 40 mm

Néhány alkotás fotója a kiállítási anyagból:

Kiállítások 1989-ben